
Európa nyugati részén az emberek sokkal környezettudatosabban élik a mindennapjaikat, mint pl. Magyarországon.
A tömegközlekedés kialakításában nagy szerepet kap a környezetvédelem. Tőlünk nyugatra sokkal fejlettebb tömegközlekedéssel találkozik az ember, ami még a legtöbbször olcsóbban is használható, mint Budapesten.
Fővárosunk közlekedését a zűrzavar, a bűz és a folyamatos dugók jellemzik. A magas benzin árak ellenére sem hajlandóak letenni a gépkocsit a budapestiek. A BKV bérletek és jegyek ára annyira drága, hogy nem érdemes letenni az autót.
A magas árak mögött nagyon elavult tömegközlekedési eszközök állnak az utasok rendelkezésére. A régi buszok használata és emellett a több százezernyi gépkocsi környezetvédelmi szempontból az egyik legélhetetlenebb európai nagyvárossá teszi Budapestet.
Minden tömegközlekedésre szánt fejlesztési pénzt elvisz a négyes metró építése. A jól ismert kék Ikarusz buszok közül nincsen olyan hét, hogy ne gyulladna egy ki. A trolibuszok átlagéletkora harminc év, így nem ritka, hogy esőben megrázzák az utasokat. A Combino villamosokat Skandináviából szerezte be a főváros, aminek következtében nincsen bennük klíma, így az utasok szépen megfőnek bennük a lassan mediterrán jellegű nyarainkban.
Biztosan mi is hajlandóak volnánk a közlekedés terén figyelni a környezetvédelemre, azonban ez pénz kérdés.
Melyik budapesti lenne hajlandó lecserélni kényelmes autóját arra, hogy felszálljon egy rozoga BKV buszra és mindezért még rá is fizessen?!
A tömegközlekedés terén tapasztalt környezetvédelem hazánkban még nagyon gyerekcipőben jár.