Az ismeretek birtokában lenni kivételes hatalomnak számít a mai világban. Az tud igazán jól boldogulni, aki megfelelőképpen tudja használni. Érvényesülésünk így tud megvalósulni, ha ki tudjuk fejezni a vágyainkat, érzéseinket. A kifejezés módja mindig attól függ, hogy milyen környezetben használjuk fel. Az átfogó meghatározást csak így lehet pontosan leírni. A tudás mindenki számára mást jelent, és már mértékben valósul meg. A hétköznapi értelemben vett tudás is kétértelművé válik. Az egyik az elméleti tudás, amit sokszor még filozófiai tudásnak is szoktunk hívnak. A másik fajtája pedig egy képességet jelent. A tanulás során magunkba szívott anyag jelent a teoretikus tudást. A tapasztalatok során összegyűjtött információk, felismerések és összefüggések mind része a tudásnak. A képesség mindig a tudás gyakorlása során alakul ki. Ezek tudattalanul alakulnak ki, úgy, mint az állatoknál. Az ember a teoretikus tudásával különbözik az állatoktól. A legegyszerűbb példa erre a tanulás során szerzett nyelvi kommunikáció. A filozófiai tudás csak az ismeretelméletekkel foglalkozik. Kikristályosodott és releváns részek tanulmányozása jelenti a legfőbb célpontot. A tudás ebből a szemszögből nem más, mint egy igazolt igaz vélekedés. A tudományos és filozófiai tudás a hétköznapi tudás változatai. Ebben az esetben az igazolás maga is szerzett, pontos és tudatos. A tudás tulajdonképpen az ismeretek birtoklását jelenti. Szintjei: felismerni, felidézni és alkalmazni tudás. Ezeket megtapasztalva az egyes ismeretek egymással összefüggenek és készek az alkalmazásra.